Hogyan alakulnak a gyümölcsfa és egyéb fametszés árak?

Miért nehéz pontos értéket megadni? 

Azért, mert az elmúlt időszakban megnövekedett infláció és bizonytalan gazdasági helyzet hatására folyamatosan változhatnak a fametszés árak is. Emellett függ a fa:

• nagyságától (nem mindig érhetőek el emelőkosaras kocsival a magasabb ágak),
• a helyszíntől,
• a fa elérhetőségétől (ház vagy villanyvezetékhez közeli fa komplikálhatja a munkavégzés menetét)
• a fa állapotától, egészségétől stb.

Ennek ellenére megpróbáljuk a piaci árakat összesíteni ebben a cikkben.

Emellett a fametszés árak esetén azt is figyelembe kell venni, hogy az árak attól is függnek, hogy milyen fajta fát kell megmetszeni. Általában a cseresznyefa és almafa metszése a legolcsóbb. A barackfa és szilvafa metszése drágább és a legdrágább pedig a körte és fügefa metszése.

A dísz-, haszonnövény és fametszés szabályai, azaz mikor van itt a metszés ideje? 

Általában virágzás előtt tavasszal, esetleg nyár elején, tél végén vagy télen (lásd fügefa) szoktak fákat metszeni a fa fajtájától függően. Általános szabály, hogy ügyelnünk kell a fagyveszélyre és arra, hogy a rügybontás előtt végezzünk. Sokszor az is elképzelhető, hogy más-más klíma érvényesül egyes vidéken, így ezt is figyelembe kell venni. Van ahol a tavasz később veszi kezdetét és az ősz is hamarabb beköszönt.

Azt azonban leszögezhetjük, hogy szinte minden növények szüksége lehet metszésre. Ez azonban összetett folyamat, mely szakértelmet igényel, így érdemes ezzel szakembert megbízni. Ezzel a fontos és hasznos tevékenységgel tud az ágrendszer megfelelően kialakulni.

A metszés után fertőtleníteni kell a szerszámokat ezzel elkerülve, hogy kórokozók jussanak tovább. Emellett a vágásfelületet is fasebkezelővel le kell kezelni. Az őszi fametszés a fagy beállta előtt komoly problémákat is okozhat.

A tavaszi metszés után pedig lemosó permetezést szoktak alkalmazni a kertészek. Ezáltal összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kertedben megtalálható növények:

• egészségesek és szépek lesznek és azok is maradnak (fény bejut a termőrészhez),
• kártevőktől mentesen,
• a fa, illetve sövény megfelelő méretű (könnyedén leszedhető a termés és nem okoz gondot a sövény nyírása)
• sok terméssel,
• hosszú élettartammal rendelkezve,
• semmilyen veszélyt nem okozva a környezetben

Ne csak a számokat nézzük!

Ahogyan általában minden más szolgáltatásnál is igaz, sokszor az olcsó húsnak híg a leve. Éppen ezért mielőtt szakembert választunk vizsgáljuk meg:

• szakmai végzettségét
• működési engedély és szerződés, elszámolás (több mozzanatban is történhet a munkavégzéssel együtt)
• szakmai tanácsait (szükség lehet fakivágásra, faápolásra)
• referenciáit, valós tapasztalatait
• szabad kapacitás és egyéb részletek (pl. zöldhulladék elszállítása)
• árakat

Gyümölcsfák metszése darabonként számolva

Nagyságrendileg 5 e Ft-tól egészen 20-30 e Ft-ba kerülhet egy kisebb gyümölcsfa metszése. A közepes fák metszésének ára 20-60 e Ft között mozog. Ha nagyobb fáról beszélünk, akkor pedig akár 20-100 e Ft-ot is elkérhet a szakember.

Fakivágás

Nagyjából 10-15 és 50-60 e Ft-ba kerül a fa kivágása. Mi 20 e Ft-tól vállalunk fakivágást, faápolást pedig 30 e Ft-tól.

Almafa metszése

Tavasszal, illetve tél végén esedékes.

Barackfa metszése

Tavasszal van rá szükség. A kajszibarackot színes, azaz bimbós állapotban érdemes metszeni. Ezáltal a legnagyobb eséllyel elkerülhetjük a fa felülfertőződését.

Fügefa metszése

Ez egy viszonylag érdekes kivétel, ugyanis a fügefa metszésére télen van rá szükség.

Körtefa metszése

Tél végén érdemes nekilátni a fa metszésének.

A cseresznyefát metszése

Általában kora tavasszal az első 3-5 évben évente esedékes a fa metszése. Nagyjából a fa mérete a közepes tartományba sorolható.

Szilvafa metszése

A lombkorona ritkítása szokott elsődleges cél lenni. Tavasszal érdemes ennek nekilátni évente egyszer.

Mi az, amit nem szoktunk metszeni, csak veszély esetén?

Veszélyes helyzetnek ítélhető meg, ha például egy elektromos vezeték van a fa közelében. A kevés elágazással és vastag vesszővel rendelkező fák tartoznak ebbe a kategóriába. Gondoljunk a szárnyas dióra, ecetfára vagy szivarfára. Ebbe a kivételbe tartoznak azok is, melyek alapból szép koronát alakítanak ki: nyír, liliomfa, bükk, gyertyán, tölgy.

Általánosan elmondható, hogy a gyümölcsfák esetén tartózkodunk a metszéstől, ha:

• szabad koronaformában termesztők esetén, illetve
• a metszést rosszul tűrőket illetően
• ezeket ritkítási, egészségügyi, vagy ifjítási célból szoktuk megmetszeni (például: cseresznye, dió, szelídgesztenye, mandula, mogyoró, sárgabarack, meggy, szilva)

Díszfák, díszcserjék és egyéb fák metszésének időpontja

Fontos, hogy ezeket a műveleteket a növényosztályoknak megfelelően kell betartanunk. Általában lomhullatástól lombfakadásig a növény nyugalomba vonul. Éppen ezért a fagyérzékeny növényeket nem szabad ilyenkor megmetszeni, például mályva, barátcserje stb. Általában az év első 1-2 hónapjában érdemes metszeni a cserjéket, fákat.

Fontos ügyelnünk arra is, hogy a sebek begyógyulására legyen ideje a fának, cserjének rügyfakadás előtt. Sajnos néha az extrém időjárásnak köszönhetően a nagy, késői fagyok okozhatnak problémát.

Érdemes időben felkeresni a szakembert, mert a metszés időszakában általában elég sokan keresik fel az ezzel foglalatoskodó cégeket. Azt is tisztázni kell, hogy milyen formára szeretnénk metszeni, nyírni az adott növényt.

Fametszésre nem alkalmas fajok

A korai virágzású fajok sorolhatóak ebbe a kategóriába, ugyanis ezek a fametszés idejében virágoznak és metszésük alkalmával ezt az impozánst látványt csökkentenénk, megritkítva a virágok számát. Példának okáért a gyöngyvessző, aranyvessző esik ebbe a csoportba.

Sövény nyírása

Általában nyár közepén szokták végrehajtani, főleg az intenzíven növekedő fajok esetén. Azonban többféle kategória van a díszcserjéknek:

• júniusban kezdenek virágozni (som, nyáriorgona, fagyal)
• lombfakadás előtt virágoznak (aravessző, téli jázmin)
• kora tavasszal, májusban nyílók (rhododendron, orgona, bazsarózsa)
• tavasszal bontanak szirmot (galagonya, tűztövis, kecskerágó)

Nem árt ismerni a különféle hajtástípust, mert ezáltal tudunk pontosan eligazodni. Semmi sem fekete-fehér, az elmélet megértése csak az első lépés. A körülményektől függ, hogy pontosan mire van szükség.

Milyen metszésről beszélhetünk pontosan?

Az első évek alakító metszést igényelnek mind a fák, mind a cserjék esetén. Ezzel ugyanis megnövelhető az élettartamuk, egészségük és fák esetében a terméshozamuk.

Ezután veszi kezdetét a fenntartó metszés. Ennek köszönhetően például a lombkorona sűrű lesz és nehezebben tud elöregedni. Létezik még kényszermetszés is, mikor túlságosan megnőtt a növény és útban van a ház, vagy elektromos vezeték.

Ritkító és ifjító metszésre akkor van szükség, ha a fenntartó metszés elmaradt és emiatt el lett hanyagolva a rendszeres fametszés. El kell távolítani az elhalt vagy beteg fás részeket.

Maradt még Benned kérdés vagy megfelelő szakembert keresel?